A kezdetek
Amikor felső tagozatos voltam, szerepelt az órarendünkben olyan óra, hogy „gyakorlati foglalkozás”. A fiúk és a lányok külön teremben foglalkoztak a fiús illetve lányos tananyaggal. Ekkor varrtam először varrógéppel. Segítségemre volt apai nagymamám, és az ő lábbal hajtós Csepel varrógépe!
Kezdetben ezzel a varrógépével, később a saját, már elektromos varrógépemmel meg tudtam varrni szinte bármit – ha volt hozzá szabásminta és leírás. A problémám az volt, hogy az ízlésem és a divat – így a divatmagazinok kínálata – egyre távolodott egymástól.
Amikor komolyra fordultak a dolgok
2010-ben iratkoztam be Jenka magániskolájába, OKJ-s női szabó képzésre. A minőségre való törekvést bónuszként kaptuk a szabás-varrás fortélyai mellé.
Szerkesztő-modellező képzést is végeztem, hogy a szabásminták elkészítése se okozzon gondot.
A vállalkozás
A háztartási varrógépemet ipari gyorsvarróra cseréltem. Nem a sebesség, hanem inkább az erőssége miatt: sokszor dolgozom vastag vásznakkal, farmerral. A gyapjú szőtteseim vastagsága is megköveteli az ipari kategóriát.
Hálás vagyok, hogy lehetőségem adódott beszerezni és megismerni ezeket a gépeket. Ég és föld az ipari és a háztartási kategória!